„Ez a bolygó az egyetlen otthonunk” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a vasárnapi környezetvédelmi világnap alkalmából küldött üzenetében, figyelmeztetve, hogy bolygónk természetes rendszerei „nem elégítik ki az igényeinket”.
„Létfontosságú, hogy megvédjük a légkör egészségét, a földi élet bőségét és sokféleségét, az ökoszisztémákat és a korlátozott erőforrásokat. De ezt nem tesszük” – mondta az ENSZ-főtitkár.
„Túl sokat kérünk a bolygótól egy fenntarthatatlan életmód fenntartásával” – figyelmeztetett, megjegyezve, hogy ez nemcsak a bolygónak, hanem a lakóinak is árt.
Az ökoszisztémák támogatják a Földön található összes életet.🌠A #KörnyezetvédelmiVilágnap alkalmából tanuld meg, hogyan járulhatsz hozzá az ökoszisztéma-degradáció megelőzéséhez, megállításához és visszafordításához az @UNDP és az @UNBiodiversity új, ingyenes ökoszisztéma-helyreállítási kurzusán.Ð https://t.co/zWevUxHkPU #GenerációHelyreállítás pic.twitter.com/UoJDpFTFw8
1973 óta ezt a napot arra használják, hogy felhívják a figyelmet a környezeti problémákra, mint például a mérgező vegyi anyagok szennyezése, az elsivatagosodás és a globális felmelegedés, és politikai lendületet adjanak ezeknek a problémáknak.
Azóta globális akcióplatformmá nőtte ki magát, amely segíti a fogyasztói szokások, valamint a nemzeti és nemzetközi környezetvédelmi politikák megváltoztatását.
Az élelmiszer, a tiszta víz, a gyógyszerek, az éghajlatváltozás szabályozása és a szélsőséges időjárási események elleni védelem biztosításával Guterres úr emlékeztetett arra, hogy az egészséges környezet elengedhetetlen az emberek és a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) számára.
„Bölcsen kell gazdálkodnunk a természettel, és méltányos hozzáférést kell biztosítanunk a szolgáltatásaihoz, különösen a legkiszolgáltatottabbak és a közösségek számára” – hangsúlyozta Guterres úr.
Több mint 3 milliárd embert érint az ökoszisztéma leromlása. A környezetszennyezés évente körülbelül 9 millió ember idő előtti halálát okozza, és több mint 1 millió növény- és állatfajt fenyeget a kihalás veszélye – sokukat évtizedeken belül, az Egyesült Nemzetek Szervezetének vezetője szerint.
„Az emberiség közel fele már a klímaveszélyes zónában van – 15-ször nagyobb valószínűséggel halnak meg olyan éghajlati hatások miatt, mint a szélsőséges hőség, az árvizek és az aszályok” – mondta, hozzátéve, hogy 50:50 arányú az esélye annak, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés a következő öt évben meghaladja a Párizsi Megállapodásban foglalt 1,5°C-ot.
Ötven évvel ezelőtt, amikor a világ vezetői az ENSZ Emberi Környezet Konferenciáján összegyűltek, megfogadták, hogy megvédik a bolygót.
„De messze vagyunk a sikertől. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mindennap megszólaló vészharangokat” – figyelmeztetett egy magas rangú ENSZ-tisztviselő.
A nemrégiben megrendezett Stockholm+50 Környezetvédelmi Konferencia megerősítette, hogy mind a 17 fenntartható fejlődési cél megvalósulása az egészséges bolygón múlik, hogy elkerülhető legyen az éghajlatváltozás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenésének hármas válsága.
Arra sürgette a kormányokat, hogy a fenntartható fejlődést előmozdító politikai döntések révén helyezzék előtérbe az éghajlatváltozás elleni fellépést és a környezetvédelmet.
A főtitkár javaslatokat vázolt fel a megújuló energia mindenhol történő aktiválására a megújuló technológiák és nyersanyagok mindenki számára elérhetővé tételével, a bürokrácia csökkentésével, a támogatások átcsoportosításával és a beruházások megháromszorozásával.
„A vállalkozásoknak a fenntarthatóságot kell döntéseik középpontjába helyezniük, az emberek és a saját eredményeik érdekében. Az egészséges bolygó szinte minden iparág gerince a bolygón” – mondta.
Szorgalmazza a nők és lányok felhatalmazását, hogy „a változás erőteljes előmozdítói” lehessenek, beleértve a döntéshozatal minden szintjét is. Valamint támogatja az őshonos és hagyományos tudás felhasználását a törékeny ökoszisztémák védelme érdekében.
Megjegyezve, hogy a történelem azt mutatja, mit érhetünk el, ha a bolygót helyezzük előtérbe, az ENSZ főtitkára rámutatott egy kontinensnyi méretű lyukra az ózonrétegben, ami arra késztetett minden országot, hogy elköteleződjön a Montreali Jegyzőkönyv mellett, amely a vegyi anyagok ózonréteg-károsodásának fokozatos megszüntetését célozza.
„Idén és a következő évben több lehetőség nyílik majd a nemzetközi közösség számára, hogy bebizonyítsa a multilateralizmus erejét az összefonódó környezeti válságaink kezelésében, az új globális biodiverzitási keretrendszer megtárgyalásától kezdve a természetpusztulás 2030-ig történő visszafordításán át a műanyagszennyezés elleni küzdelemről szóló szerződés kidolgozásáig” – mondta.
Guterres úr megerősítette az ENSZ elkötelezettségét a globális együttműködési erőfeszítések vezetése iránt, „mert az egyetlen előrevezető út a természettel való együttműködés, nem pedig ellene való együttműködés”.
Inger Andersen, az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi nap 1972-ben, a svéd fővárosban megrendezett ENSZ-konferencián született, azzal a megértéssel, hogy „ki kell állnunk a levegő, a föld és a levegő védelméért, amelyektől mindannyian függünk. A víz… [és] az emberi erő fontos, és nagyon fontos…”.
„Ma, amikor a hőhullámok, aszályok, árvizek, erdőtüzek, világjárványok, szennyezett levegő és műanyaggal teli óceánok jelenére és jövőjére tekintünk, igen, a háborús műveletek fontosabbak, mint valaha, és versenyfutásban vagyunk az idővel.” EUR
A politikusoknak a választásokon túl a „generációs győzelmekre” kell tekinteniük – hangsúlyozta; a pénzügyi intézményeknek kell finanszírozniuk a bolygót, a vállalkozásoknak pedig elszámoltathatónak kell lenniük a természettel szemben.
Eközben az ENSZ emberi jogi és környezetvédelmi különmegbízottja, David Boyd arra figyelmeztetett, hogy a konfliktusok táplálják a környezeti károkat és az emberi jogi visszaéléseket.
„A béke alapvető előfeltétele a fenntartható fejlődésnek és az emberi jogok teljes körű élvezetének, beleértve a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot is” – mondta.
A konfliktusok „sok” energiát emésztenek fel; „óriási mennyiségű, éghajlatot károsító üvegházhatású gázkibocsátást” eredményeznek – érvel –, növelve a mérgező levegő-, víz- és talajszennyezést, valamint károsítva a természetet.
Az ENSZ által kinevezett független szakértő kiemelte Oroszország ukrajnai inváziójának környezeti hatásait és jogi vonatkozásait, beleértve a tiszta, egészséges és fenntartható környezetben való élethez való jogot, mondván, hogy évekbe telik majd helyrehozni a károkat.
„Számos ország jelentette be az olaj-, gáz- és szénkitermelés bővítését az ukrajnai háborúra válaszul” – mondta Boyd úr, megjegyezve, hogy a konfliktus utáni újjáépítésre és helyreállításra vonatkozó több milliárd dolláros javaslatok a környezetvédő világra nehezedő nyomást is növelnék.
Több ezer épület és alapvető infrastruktúra lerombolása milliókat hagy majd biztonságos ivóvíz nélkül – ami egy másik alapvető jog.
Miközben a világ az éghajlatváltozás okozta károkkal, a biológiai sokféleség összeomlásával és a széles körű környezetszennyezéssel küzd, az ENSZ-szakértő hangsúlyozta: „A háborút a lehető leghamarabb be kell fejezni, a békét biztosítani kell, és meg kell kezdeni a helyreállítási és gyógyulási folyamatot.”
A globális jólét veszélyben van – nagyrészt azért, mert nem teljesítjük a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeinket – jelentette ki António Guterres, az ENSZ főtitkára csütörtökön.
Öt év telt el azóta, hogy Svédország adott otthont a világ első olyan konferenciájának, amely a környezetet kiemelt kérdésként kezelte, utalva egy „emberáldozati övezetre”, amely az ENSZ szerint azzá válhat, ha nem gondoskodunk róla. Légy emberi jogi szakértő az „emberáldozati övezetben”. Hétfőn, a héten Stockholmban a további intézkedésekről szóló új megbeszélések előtt szakértők figyelmeztettek, hogy nagyobb erőfeszítésre van szükség, amely évente több millió ember életét mentheti meg.
Közzététel ideje: 2022. június 6.
